Hírek

A használatbavételi engedély megszerzésének szabálya 2013 01.01.

hasznalatbaveteli_engedelyezesi_eljaras_20121123_kesz.pdf (207,6 kB)

 e-nyilvántartás

Akár évi 1,5 milliárd forintot is meg lehet spórolni az építészeti hatósági eljárások e-nyilvántartásával, s a rendszer gyorsabban használható és bizalmasan kezelhető is lesz. Az ÉTDR nevű szolgáltatást Dr. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára mutatta be szombaton.

Dr. Szaló Péter a projekt megvalósításáért felelős Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság vezetője hangsúlyozta, hogy az ÉTDR a folyamatok digitalizálásával időbeosztásunkra és pénztárcánkra is jótékony hatással lesz. Nem kell nyomtatni, másolni, papírhalmokat tárolni, nem kell postaköltséget fizetni. Csak ezzel évente mintegy 1,5 milliárdot takaríthat meg az állam.

Januártól az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban is lehetőség lesz az elektronikus ügyintézésre: a kérelmeket és terveket Interneten is be lehet adni, valamint az ügyek kezelése is elektronikusan történik. A kérelmezők ügyfélkapus azonosítással egy egységes építésügyi hatósági felületen nyújthatják be engedélyeik vagy igazolásaik iránti kérelmeiket, s az ehhez szükséges mellékleteket elektronikusan csatolhatják. A rendszer lehetőséget ad majd a jogutódlási, a határidő-hosszabbítási és jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is.

A terveket és a hozzájuk kapcsolódó állásfoglalásokat ezentúl nemcsak elektronikusan nyújthatják be, hanem így is tekinthetik meg a szakhatóságok, a közreműködő szervezetek és az ügyfelek is. Ha az ügyben másodfokú döntés szükséges, a másodfokú hatóság ugyancsak az ÉTDR rendszeren keresztül tekintheti meg a műszaki dokumentációt. A rendszer a különböző jogcímekhez különböző hozzáférési jogosultságokat rendel, így bizalmasabbá is válik: nem mindenki láthatja a teljes dokumentációt, csak azt a részt, ami őt érinti.

Az engedélyezési eljárások folyamata hamarosan gyorsabbá és átláthatóbbá válik, csökkenhet a hiánypótlások száma. Az adminisztratív terhek csökkentésével a hatósági oldalon több energia marad a szakmai előkészítésre, a megalapozottabb döntésekre. Az elektronikus építési engedélyezési eljárás bevezetése környezetvédelmi szempontból is előnyös, hiszen jelentősen csökkenhet a papírfelhasználás.

Az ÉTDR az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg – tájékoztatott a belügyi tárca.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Általános vitára alkalmas a földmérési és térképészeti törvényjavaslat

;Egyhangúlag támogatta a napokban az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. A jogi szabályozás ahhoz igazodik, hogy befejeződött az állami adatbázisok digitalizálása.

Horváth Gábor István, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) földügyi főosztályának vezetője az ülésen elmondta, hogy az informatika gyors fejlődésével megnövekedett az adatinfrastruktúrák szerepe a nemzetgazdaságban, amelyek között kiemelt szerepe van a téradat-infrastruktúráknak, adatbázisoknak. Ezek használata ugyanis sok – korábban bonyolult módszerek alkalmazását szükségessé tevő – döntés objektív meghozatalát egyszerűsíti le. A most hatályos törvény nem tudja kezelni a téradat-infrastruktúrákat, mivel a korábban készült térképek papíralapúak. Az állami adatbázisok digitalizálása azonban befejeződött, ezért a jogi szabályozásnak is igazodnia kell a korszerűbb lehetőségekhez – mondta a főosztályvezető.

A szakember az MTI szerint emlékeztetett: az elmúlt években befejeződött az állami nyilvántartások alapjául szolgáló ingatlan-nyilvántartás és topográfiai térképek digitalizálása. Így a közhiteles nyilvántartások – térkép – alapjául most már kizárólag digitális térképi adatbázisok szolgálnak. Koncepcionális eleme az új törvényjavaslatnak a digitális adatbázisok gyakorlati alkalmazásának széleskörű elősegítése, ebben is a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás jogszabályi hátterének a megteremtése. Az ingatlanfejlesztések miatt jelentősen nőtt a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás iránti igény, hogy minden műtárgynak, közműnek pontosan meg lehessen határozni a helyét, a föld alatt és a föld felett. Sőt, az ezekhez kapcsolódó jogok is ábrázolhatók ilyen módon – tette hozzá. Másik fontos eleme a törvényjavaslatnak a szolgalmi jogok megjelenítése az ingatlan-nyilvántartásban a térképeken.

Forrás: Agromonitor.hu

GPS, Glonass, Galileo, Compass : mi várható a közeljövőben ?

Néhány évvel ezelőtt a GNSS vevőgyártók nagy várakozással tekintve az űrszegmensben végbemenő fejlesztésekre sorra mutatták be minden elképzelhető műholdrendszer jeleinek vételére képes vevőiket. Majd egy-két év elteltével váratlanul a legtöbbjük olyan új vevőket kezdett el gyártani és értékesíteni, amelyek ismét csak GPS és Glonass jelvételre képesek. Mi történt ? Leállt a Galileo és a Compass fejlesztése ? Az interneten fellelt információk alapján készült összefoglalónk talán választ ad a fenti kérdésekre.

GLONASS

A rendszer jelenleg majdnem teljes kiépítettségű, hiszen 22 működő műholdja kering a Föld körül. Ha tavaly decemberben nem zuhant volna az óceánba egy űrrakéta 3 Glonass holddal, akkor most már teljes kiépítettségű lenne. Két hónappal a balesetet követően 2011 február 26-án fellőtték az új generációs Glonass-K1 műholdak első példányát. A K1 holdak várható élettartama 10 év és három frekvencián (L1, L2, L3) 5 különféle jelet fognak sugározni a Föld felé. Az L3 frekvenciára ültetett CDMA típusú jel – amely a GPS és a Galileo rendszerben is használatos – jobb együttműködést fog eredményezni a másik két rendszerrel. A második generációs Glonass-K2 holdak tervezett élettartama szintén 10 év, azonban a CDMA jelet az L1 és L2 frekvencián is sugározni fogja. Ezzel teljessé válik az együttműködés a GPS rendszerrel (és később a Galileo-val és a Compass-szal is).
A K holdak modernizált változatának (Glonass-KM) első fellövésére 2015-öt követően lehet számítani. Ez már a GPS L5 frekvencián is fog jelet sugározni.
Oroszország várhatóan 2011 végén tölti fel a Glonass konstellációt további 4 műholddal. Ebből a négyből az egyik ismét Glonass-K változat lesz. Ezzel a rendszer 2012 márciusában teljessé válik (24 műhold + 3 tartalék).
Megjegyzés: a Javad GNSS Inc bejelentette, hogy a világon elsőként vette április 8-án a Glonass-K műhold L3 frekvencián sugárzott CDMA jelét.

GALILEO

A 2006-ban és 2008-ban felbocsátott első két tesztműholdat idén további négy műhold követi. Ezek közül az első kettőt várhatóan augusztus 31-én bocsátják Föld körüli pályára Kourouból. A négy IOV (In Orbit Validation) műholddal már élesben lehet tesztelni a rendszert. A finanszírozási problémák miatt az továbbra is kérdéses, hogy mi lesz ezután. Az biztosnak látszik, hogy ha egyáltalán megvalósul az eredetileg tervezett 30 műholdból álló rendszer, a teljes kiépítettség nem lesz elérhető 2020 előtt. Elképzelhető az is, hogy a rendszer csak részben fog kiépülni 24, sőt talán csak 18 műholddal 2014 év végéig. Ez esetben a Galileo önállóan nem lenne használható, csak a GPS és a Glonass rendszer kiegészítéseként működhetne.
A Galileo földi szegmensének kiépítettsége megfelelő az IOV holdak teszteléséhez. 2010-ben átadtak két vezérlő központot, egyet Svédországban, egy másikat Olaszországban. A Galileo kompatíbilis vevőket gyártó cégek pedig már most tesztelhetik vevőiket a Berchtesgadenben kialakított Galileo Test and Development Environment (GATE) segítségével. Itt a hegycsúcsokon elhelyezett 4 antenna sugároz Galileo jeleket, amelyekkel a völgyben tartózkodó vevők tesztelhetők már azelőtt, hogy a négy IOV holdat üzembe helyeznék.

GPS

A rendszer 6 műholdjának 2010 januárjában megkezdett újrapozícionálását két fázisban végzik. Az első fázis 3 műhold újrapozícionálásával 2011 januárjában befejeződött. A 2. fázis lezárása ez én júniusában várható. Ekkor a GPS rendszer 24+3 műholdja a lehető legjobb geometriai elrendezésben sugározza jeleit a Föld felé. 2011 június 23-ra tervezik a második L5 frekvencián sugározni képes GPS IIF műhold fellövését Cape Canaveralből.

COMPASS

2011 április 10-én pályára állt a 8. Compass műhold. A 8 Compass hold közül az első tesztcélokat szolgált, a második pedig meghibásodott. A 2012 év végéig beütemezett további műholdindítások révén 14 műholddal a kínai rendszer regionális lefedettséget nyújthat majd a helymeghatározó szolgáltatást igénybe vevő katonai és polgári felhasználóknak. 2020-ra tervezik a globális lefedettséget.
Forrás: Varga Zoltán, 2011, április 25